Egerszalók - Egri borvidék
Egerszalók kicsiny Heves megyei település Egertől 5 km-re a Márta és a Bükk között a Laskó patak völgyében. Egerszalók déli részén egy kis völgyben oldott ásványokban gazdag 67 °C-os melegvíz tör fel 400 m mélyből, amely Magyarország egyedülálló melegvizes mésztufa teraszlépcsőit alakította ki. A valódi termálvíz 12 biológiailag nélkülözhetetlen és 7 kedvező hatású nyomelemet tartalmaz, mely Gyógyászati célokra alkalmas. 1992-ben gyógyvízzé nyilvánították. A víz mellett a sódomb a másik unicuma ennek az egész területnek.
Egerszalók és környéke jelentős borvidék, finom borral és csodálatos riolittufa pincékben várják az idelátogatókat.
Gyógy és wellness fürdő Egerszalók
Egerszalókon működik az ország egyik legfiatalabb gyógyfürdője. Az Európában páratlan természeti környezetben épülő Gyógy és Wellness fürdő Egerszalókon, Egertől mindössze 6 km-re található. A hegyoldalról lefolyó gyógyvíz alkotta különleges teraszos mészkőképződmény lábánál épülő fürdő a sokoldalú, magas színvonalú gyógyászati és wellness szolgáltatásai révén egyedülálló a térségben.
Az egerszalóki gyógy és wellness fürdő 1900 m2 vízfelülettel rendelkezik, a létesítményben összesen 17 kültéri és beltéri medence kap helyet – gyógyvizes ülőmedencék, pezsgőfürdő, élménymedencék, csúszda, gyerekmedencék biztosítják a kellemes időtöltést az idősebb és fiatalabb korosztály számára egyaránt.
Sódomb - Hőforrás
A falu nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő hévízforrás. A 410 m mélyről feltörő víz 65-68 °C-os, a kút vízhozama 2350 liter/perc. A hévíz a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta. A víz enyhén savas jellege tartós fürdőzést tesz lehetővé, mivel nem oldja a bőr savköpenyét.
A domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres látványos mészkőlerakódást épített, ami Európában egyedülálló. A sódomb helyi védelem alatt áll, a fürdő építése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni. A feltörő gyógyvíz lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva úgynevezett sódombot hoz létre. Hasonló csak Pamukkaléban (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található.
Barlanglakások
A barlanglakásokban kialakított skanzen a helytörténet építészeti emlékeként kínálja izgalmas közösségi színtereit a kulturális, szellemi gyökerek, folklór hagyományok számbavételével. A barlanglakás-komplexum népi bemutató helyiségeknek, kézműves műhelyeknek, népi kézművességet oktató termeknek, borbemutató teremnek, kis szabadtéri színpadnak és egy tájháznak biztosít teret.
A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának.
Betyárbújó kaptárkő
A turisták, a fürdővendégek és a kirándulók számára is felfedezhetővé válnak az Egerszalók környéki rejtélyes kaptárkövek. A település határában található természeti ritkaság egy délutáni séta alkalmával is meglátogatható.
A kaptárkövek a Bükkalja egyik legfőbb turistalátványosságát képezik, leginkább különleges kialakulásuk és máig rejtélyes használatuk miatt. Bizonyos elképzelések szerint a kaptárkövek barlanglakásként szolgáltak, erre utalnak a kutatók által néhány helyen megtalált cserépedények is.
Egerszalóki horgásztó
Egerszalók község hévízforrásáról ismert település, a Bükkben Egertől 6 km-re található. A település másik nevezetessége a Laskó-völgyi víztározó, melyet a horgászok csak egerszalóki horgásztónak ismernek az országban. A tavat 1982-ben építették a Laskó-patak felduzzasztásával. A tó funkciója a Laskó-patak lefolyásának szabályozása, árvízmentés. A több, mint 4.000.000 m3 víz egy 120 hektáros tóban összpontosul. A tó átlagos vízmélysége 3 méter. A tó madárvilága igen jelentős. Az előforduló 217 madárfajból 171 védett, 28 faj fokozottan védett.
A tavon csónakból is lehet horgászni, valamint partról is jó eredménnyel kecsegtet a horgászat.
Öreg kőhíd
A XIX. században épült egynyílású kőhíd Egerszalók község belterületén található. Az impozáns kőépítmény, a Laskó patak hídja.
Római katolikus templom
Egertől 7 km-re, hegyes-dombos vidéken fekszik az Egri Főegyházmegye egyik legjelentősebb kegyhelye, Egerszalók. A falu közepén emelkedő dombon áll a templom, és tőle kb. 100 m-re a torony.
A helység első temploma a XII. században épült, mely a törökdúláskor megsemmisült. Egykor az egri püspökök, főpapok, sőt a királyi család tagjai is szívesen zarándokoltak a Szűzanya egerszalóki szentélyéhez. De a nép is buzgón jött és jön ma is több ezres tömegben, elsősorban a Kármelhegyi Boldogasszony és a Kisboldogasszony búcsújára. A nyolcvanas évek elejétől a fiatalság számára is a lelki, szellemi töltekezés helyévé vált Egerszalók.